A Seelisberg-alagút egy alagút Svájcban, amelynek hossza több mint 9 200 méter. Az A2-es autópálya része (más néven Gotthard-autópálya), amely a német határtól Basel közelében Svájcon át az olasz határig, Chiasso-ig vezet, így fontos észak-déli közlekedési útvonalat képez Európában.
A névvel ellentétben a Seelisberg-alagutat nem arról a hegyről nevezték el, amelyen áthalad, hanem a közeli Seelisberg településről. A hegy neve Niederbauen Kulm, az Urner-Alpokban található, és 1923 méter magas. A Niederbauen Kulm a Vierwaldstättersee tóval is határos. A Seelisberg-alagút a tó mentén vezet a hegyen át, Luzernből Attorf irányába, és 1980 decemberében nyílt meg a nyilvánosság számára. 1980 előtt gyakran komppal kelték át ezt az észak-déli útvonalat. Ma már naponta több mint 20 000 jármű halad át a Seelisberg-alagúton.
A Vierwaldstättersee 114 km² területű tó, amely 4 kanton (korábban Waldstätten) területén fekszik: Uri, Schwyz, Unterwalden és Luzern (innen ered a név). Ez Svájc ötödik legnagyobb tava, és az ország közepén, Zurichtól délre található. A tó legnagyobb települései: Luzern, Küssnacht, Horw és Brunnen. A tó több medencére és öbölre oszlik: az Urnersee keleti részen, a Gersauer See középen, és a Chrüztrichter nyugaton. A Seelisberg-alagút a Gersauer See felől az Urnersee irányába vezet.
A Niederbauen Kulm egy 1923 m magas hegy Svájcban, az Urner-Alpokban, amely délről a Vierwaldstättersee-hez csatlakozik. 1980 óta a Seelisberg-alagút ezen a hegyen halad keresztül.
Az A2-es autópálya, más néven Gotthard-autópálya, a legfontosabb közúti kapcsolat a svájci Alpokon keresztül Németország és Olaszország között. Teljes hossza 295 km, és a német határtól Basel mellett egészen az olasz határig, Chiasso-ig vezet. Az A2 építése az 1950-es években kezdődött, 1955-ben nyílt meg a Luzern-déli kijárati út. Az A2 részei többek között a következő alagutak:
A Seelisberg-alagút a matrica-kötelezettség alá esik (3,5 t össztömegig), illetve a nehézgépjármű-adó fizetésére kötelezett (3,5 t felett), így fizetős, azaz az alagút használatához rendelkeznie kell matricával, vagy meg kell fizetnie a nehézgépjármű-adót.
Ellentétben a külön díjköteles alagutakkal, mint például a Nagy Szent Bernát-alagút vagy a Munt-la-Schera alagút, a Seelisberg-alagút használatához nem kell további díjat fizetni a matricán vagy a már megfizetett nehézgépjármű-adón felül. A Seelisberg-alagút nem minősül külön díjköteles útszakasznak.
Kellemes utazást kívánunk Svájcba, és örömmel állunk rendelkezésére bármilyen további kérdés esetén Svájccal és az útdíjfizetési szabályokkal kapcsolatban. Vegye fel velünk a kapcsolatot e-mailben: [email protected]
